Munkaegészségügyi vizsgálat

A munkáltató egyik alapvető feladata, hogy a népjóléti miniszter 33/1996. (VI. 24.) NM rendelete szerinti munkaköri alkalmassági vizsgálatot elvégeztesse.
Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat a fentiek alapján lehet:

  • előzetes,
  • időszakos és
  • soron kívüli

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

  • a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
  • a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt (pl. egy raktáros munkavállalót emelővillás targonca kezelésével is meg kívánnak bízni, vagy ha a munkavállalót az épület asztalos műhelyéből építés kivitelezés területére, a nyílászárók beépítésére irányítanak át);

Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

  • a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
  • az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente,
  • fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal,
  • a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,
  • apszichoszociális kóroki [olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmód-változási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek] tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente,

Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók köre a rendelet alapján:

  • A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei.
  • Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel.
  • Hajléktalan munkavállalók.
  • Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben.
  • Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben.
  • Korkedvezményre jogosító munkakörben évente pl. mozdonyvezető foglalkozatott,
  • Külföldi munkavégzés esetén legfeljebb évente,
  • A biológiai tényezők hatásának [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (link is external) szerint biológiai tényezők: a mikroorganizmusok – beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat –, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak,] kitett munkavállalónál évente.

Biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók köre a rendelet alapján:

  • Élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák.
  • Mezőgazdasági munkák.
  • Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás).
  • Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket.
  • A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák.
  • A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.
  • A szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.

A szükséges vizsgálatok gyakoriságát a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció [a munkahelyen jelenlévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata] figyelembevételével határozza meg.
Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálat
Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni

  • ha a munkavállalónál olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve gyakorlására;
  • heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
  • ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
  • ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet

  • a foglalkozás-egészségügyi orvos;
  • a munkáltató;
  • a munkavállaló.

Záróvizsgálat
Zárvizsgálatot kell végezni.

  • a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
  • idült foglalkozási betegség veszélyével [idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl, zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, azbesztózis, stb,] járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor;
  • külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.