
Hogy miért is van szűksége rá az ön cégének:
- Jogszabály előírja: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 54. § (2)
- biztonságos munkavégzés személyi feltételei teljesüljenek
- cég politika/ imidzs javítása
- Amik veszélyeztethetik a munkavállaló egészségét, testi épségét, és a balesetek, megbetegedések miatt meg nem térülő költségeket okozhatnak,
- Amelyek miatt bírsággal sújthatják a munkáltatót.
- Olyan intézkedések meghatározása, melyekkel a kockázat mértéke elfogadható mértékűre csökkenthető, és alacsony szinten tartható.
A kockázatértékelés feltárja a hiányosságokat, kockázatokat, veszélyeket, melyeknek a munkavállaló ki van téve, majd csökkentésére, megszüntetésére intézkedéseket határoz meg a felelősök és határidők megjelölésével.
Minden vállalkozásnak kell, hogy legyen kockázatértékelése, ha már 1 fő munkavállalója vagy akár segítő családtagja részt vesz a tevékenység végzésében.
A vállalkozás alapításától számított 1 éven belül el kell készíteni, kivéve, ha I. veszélyességi osztályba tartozik tevékenysége, akkor 6 hónapon belül.
Az elkészült kockázatértékelést három évente felül kell vizsgáltatni! Évente indokolt esetben soron kívül felül kell vizsgáltatni, ha lényegesen megváltoztak a munkakörülmények (új gép, anyag, technológia) vagy fokozott expozíció, súlyos munkabaleset következett be!
Fajtái:
- Általános koc. értékelés
- Személyi,munkaköri
- Gépek
- Kémiai
- Biológiai
- E.V.E( egyéni védőeszköz) jutatási rendje
A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:
a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
b) a veszélyek azonosítása;
c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
g)74 (link is external)a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
h) az előző kockázatértékelés időpontja.
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.
A “kockázat” és értékelésének fogalma
A kockázat fogalma az Európai Unió alapvető munkavédelmi jogforrásából, a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelvből került át a magyar munkavédelmi szabályozásba. Ez a fogalom bizonyos mértékben rokon a korábban használt “veszély”, „veszélyforrás” fogalmakkal.
Az Mvt. 87. § 1/B. értelmezésében:
Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.
A kockázatértékelés fogalma nem jelent alapvető tartalmi változást a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben, hanem elsősorban rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét.
A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben laboratóriumi vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelmi ismeret és a józan ész.
A kockázatértékelés célja?
Kockázatértékelés célja nem elvont. Nem matematikai valószínűségeket vagy elméleti összefüggéseket kell megállapítani, hanem megvizsgálni az adott munkahelyen a konkrét helyzetet, és meghatározni a konkrét teendőket. Kockázatértékelés lényege: a meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal (jogszabályokkal, szabványokkal, üzemeltetési dokumentumokkal), tehát a „van” és a „kell” összevetése. Biztosítható legyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele, azaz ne merüljön fel a heveny és idült egészségkárosodás kockázata az adott munkakörben.
Ehhez adott esetben természetesen kvantitatív (mennyiségi) vizsgálatok, mérések is szükségesek, például a kémiai biztonsággal kapcsolatos kockázatbecslés területén, különösen, ha a konkrét helyzetet valamilyen számszerű normával kell összevetni. Figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt azon mérések eredményeit is, amelyeknek munkavédelmi vonzata van (érintésvédelem, világítás, zaj, stb.)
A kockázatértékelésnek, illetőleg az azt követő intézkedéseknek nem minden esetben lehet végső célja az, hogy a kockázatok teljes mértékben szűnjenek meg, mindössze annyi, hogy a megfelelő kockázatcsökkentés eredményeként a fennmaradó kockázat elfogadható legyen. Például a gépjárművel történő közlekedés mindig veszélyes marad, de azt bizonyos szintig csökkenteni lehet (műszaki állapot rendszeres ellenőrzésével, pihenőidő szabályozásával, stb.).
A kockázatértékelés után a munkáltatónak képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges intézkedést a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére.
A kockázatértékelés elemei
1. A veszélyek azonosítása.
2. A veszélyeztetettek azonosítása.
3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése.
4. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele.
5. Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata.
6. A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.
A megelőzés elveit a következő szerint lehet összefoglalni:
1. A veszélyek – kockázatok – elkerülése
2. Az elkerülhetetlen veszélyek – kockázatok – felismerése (azonosítása) és értékelése
3. A veszélyek – kockázatok – megszüntetése, vagy ha ez nem lehetséges a csökkentése a keletkezésük helyén
4. Az emberi tényezők figyelembevétele a munkahelyek kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve a káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására
5. A műszaki fejlődés eredményeinek az alkalmazása
6. A kockázatok megszüntetése, csökkentése elérhető olyan módon is, ha a veszélyeset veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel helyettesítik
7. A kockázatok csökkenthetők vagy megszüntethetők olyan egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakításával, amely magában foglalja a munkafolyamatokat, a technológiát, a munkaszervezést, a munkafeltételeket, a szociális kapcsolatokat és a munkakörnyezetet is
8. A kockázatok csökkentése során elsőbbséget kell biztosítani a kollektív védelemnek az egyéni védelemhez képest
9. Jelentős szerepe van, illetve lehet a kockázatok csökkentésében a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátásának
